Könyörtelenül emberi
A kamera a befutóban Eight Belles és Big Brown vérre menő csatáját mutatja, majd a cél után követi a második helyezést elért Eight Belles lassuló vágtáját a homokos talajon. Aki egyszer csak összeroskad. Nem érdekes, az operatőr visszatér a győztes ló tulajdonosának örömmámorához, közelit ad a pénzszagra érkező nagymenő hiénák büszkeségtől torz arcáról.
Szerencsejátékra nemesítve
Eight Belles addig futott, amíg csak bírt. A telivér nemesítők mindent megtettek, hogy ő és az ellenfelei a lehető leggyorsabbak lehessenek a pályán. Sajnos az erős izmokhoz, a kielégíthetetlen munkavágyhoz és állóképességhez nem sikerült túl erős csontozatot faragni. Nem a mostani tragédia az első példa, amely bizonyítja, hogy az ember túl nagy téttel játszik. A Washington Post szerint az igazi probléma ezzel a sporttal az, hogy megpróbálták kiszámíthatóvá tenni a szerencsejátékot - ehhez ki kellett szűrni minden bizonytalanságot a ló vérvonalából. Hát nem sikerült valami fényesen a munka!
R.I.P. Eight Belles
Eight Belles nagyon szeretett futni; úgy hallani, tök jó, hogy legalább kedvenc időtöltése közben halt meg. Hazugság! Megterhelő lehet a kb. 1 kilométeres körön kétszer végigvágtázni, miközben űznek és sikítoznak körülötted. Eight Belles barátai azt mesélik, hogy úgy játszadozott a pályán, mint egy csintalan kisgyerek. A sok edzéstől azonban megkeményedett, minden egyes futam súlyát a hátán hordozta. Ez a mostani második hely azonban megtörte, végleg. A legtöbb versenytragédia a lovak szívproblémái miatt következik be, Eight Belles viszont nagy igyekezetében mellső lábait törte össze annyira, hogy az állatorvosok jobbnak látták azonnal elaltatni. |